Somosi Fogadó

Kereskedelmi szálláshely és étterem! Várjuk egyéni,családi,csoportos kedves vendégeinket! Házias ízekkel, menüs és a'la carte étkezési lehetőséggel!Családi és céges rendezvények lebonyolítását is vállaljuk! Szálláslehetőség 50-fő ig! Erdei iskola!

fogado_rajz1.jpg

Hatodik túra ajánlatunk:


Ipolytarnóci ősleletek-Hollókő:


Két helyszin 30 km-es vonzáskörzetben
Hossz: 1.5Km
A kirándulás időtartama: mindkét helyszinen 1-1.5 óra
Távolság a Somosi fogadótól :30-30 km


Ipolytarnóci őslelet


Nógrád megyében az Ipoly folyó és a leágazó "szárazföldi orszaghatár" szögletében települt Ipolytarnóc községtôl keletre kerítés és a már közismert kócsagos figyelmeztetô tábla jelzi a világhíru természetvédelmi terület határát. Az innen induló zöld rom turistajel egészen a geológiai tanösvény bejáratáig vezeti el a látogatót míg a felhagyott agyagbánya tövében kanyargó zöld jelzés a védett rész délnyugati sarkát érintve a Karancs felé veszi útját.
A terület közepén tájba illeszkedô szép fogadóépület invitálja a látogatókat belépésre, ahonnan némi felfrissülés után rövid sétaút vezet el a tanösvény bejáratáig.

tanosveny5.jpg

tanosveny.jpg
Másfél évszazad tudományos vizsgálatainak, munkálatainak eredményeként a természetvédelmi törekvések 1986-ban a geológiai tanösvény megnyitásával ölthettek testet. Az addig mostohán kezelt, világviszonylatban is páratlan jelentôségu leletek további sorsa végre megnyugtatóan rendezôdött. A tanösvény 1995 óta hivatalosan is az összeurópai természeti örökség részét képezi, az Európa Tanács diplomával tüntette ki.
Ismertetônk célja az 1944-ben védetté nyívánított és azóta több szakaszban bôvített 512 hektárnyi dombvidék geológiai történetérôl és egykori élôvilágról az érdeklôdôket tájékoztatni.

tanosveny2.jpg

A kôzetsorok, fôképpen az ezekbe zárt egykori élet nyomai, a kövületek egy csodálatosan szép földtörténeti múltat elevenítenek fel. Olyan, tengerben képzôdött és szárazföldön keletkezett kôzeteket jelölnek a földtani térképek, amelyek rendkívül gazdag, változatos életrôl, és annak eltünésérôl, a terület fejlôdéstörténetérôl tanúskodnal. Természetesnek tartjuk a látogatók egyik kérdését, hoyg mikor, hány évvel ezelôtt éltek azok az élôlények amelyeknek nyomai itt bemutatásra kerülnek. erre a geológus válasza: a Föld újkorának alsó miocén korában az eggenburgi emelet elején, 24-23 millió évvel ezelôtt Paratethys sekélytenger fenekére azok az üledékek, melyek kôzetté válva glaukonitos homokkô és agyagpala rétegekben tárulnak fel a geológiai tanösvény elején. Utunk végén pedig az ottnangi emelet 20-19 millió éves vulkáni, szárazföldi rétegei búcsúznak a látogatóktól.

tanosveny3.jpg

Megkíséreljük ezt az elképzelhetetlen idôrengeteget valamelyest érzékeltetni. Ha éjjel-nappal percenként 100 évet számolva indulnánk vissza a múltba, akkor mintegy 140 nap telne el, amikor feltunnének a hatalmas ôsfenyôfák, s a folyóparton taposó orrszarvúk, a peremi részeken a madarak és a zsákmányra leskelôdô ragadozók.
 tanosveny4.jpg
A fogadóépületnél kezdôdô felvezetô út mentén jelzôkövek utalnak az idô múlására, a két millió évenkénti jelentôsebb eseményekre az idô kerekét visszafelé pörgetô sétánk során. Minden lépésünk 15 ezer évvel visz közelebb a tanösvény bejáratánál látható 24 millió éves egykori sekélytengeri iszaphoz.
 tanosveny6.jpg
A felvezetô út jobb oldalát az idôsorba illeszthetô környékbeli kôzetekbôl kialakított szabadtéri kôzetpark övezi . A tanösvény bejáratától balra a kutató ház és a jegyvételi faház közötti domboldalból nátrium-hidrogén-karbonátos ivóvíz fakad. Az 1971. évi kutatófúrást víznyerô hellyé képezték ki. A közelünkben felszínre nem bukkanó, mélyben rejtezô kôzetekrôl részben ez a 195 méteres fúrás, részben pedig a közeli szlovákiai mélyfúrási adatok adnak bizonyságot. Lábunk alatt 600 métert meghaladó mélységben húzódik a kristályos alaphegység átalakult, metamorf kôzettömege, melyen 100 millió évekkel fiatalabb harmadkori törmelékes és agyagos tengeri üledékek nyugszanak.


Hollókő:


A szelíden hullámzó Palóc táj legszebb gyöngyszeme Hollókő, 1987 óta része a világörökségnek. A Cserhát ölelő karjai úgy védték meg a völgyben meghúzódó kis házakat a századok zord szelétől, hogy a falu megőrizhette eredeti varázsát.
 
 holloko.jpg
Palócföld éke, s egyben Közép-Európa legépebben megmaradt, egységes palóc építészeti stílust tükröző faluja Hollókő, melynek legnagyobb értéke az ófalu nagy részét kitevo, 58 védett épületet magába foglaló falurezervátum, mely orzi a XVII. századi népi építészet remekműveit.
A palócok a hadas hagyomány szerint nagycsaládos rendszerben, osztatlan szalagtelkekre építették otthonaikat, melyek Észak-Magyarország viszonylagos zártsága miatt fennmaradtak. Házaik általában három osztatúak (első szoba - pitvar - lakókamra), melyeket két oldalról - utcai és udvari fronton - hambitus (faoszlopos tornác), övez. Területi viszonyok kihasználásával a pincéket szintkiegyenlítő szereppel alakították ki, így egységes, a házakkal harmonikus képet alkotnak. A szalagtelkeken, a házhoz épült a kamra, az udvaron pedig a hidast (a disznóolt) és fészereket helyezték el. Nagy állat tartására alkalmas pajták a falu szélén, az un. Pajtásárokban álltak.
A napjainkban is megcsodálható épületek az 1909-es tűzvész után épültek, de megőrizték eredeti formájukat és őrzik továbbra is letűnt korok hangulatát.
 holloko3.jpg

Hollókő templom áról szóló korai írásos emléket 1343-ból találunk, ám a falu középkori temploma a XVI. századi törökdúlások idején elpusztult. A XIX. században emelték a falu, napjainkban is megcsodálható, kőalapra, vályogból épült, tapasztott-meszelt falú, fatornyos római katolikus templomát. A faluképben is meghatározó, jellegzetes, gúlasisakos fatornyát 1889-ben építették.

holloko2.jpg
Berendezései közül igazán említésre méltó egy, a Felvidékről származó pieta-szobor, mely XVII. századi népi faragás, valamint egy szintén XVII. századi lobogóbetét és egy corpus, mely az esztergomi Keresztény Múzeum ajándéka.
Lakói palócok, akik ősi hagyományaik mellett mai napig őrzik színes, gazdagon díszített viseletüket. A teljes viselet az 1870-es és 1880-as években alakulhatott ki, melyet többszöri változás követett. Napjainkban is megcsodálható öltözetük mindössze az 1930-as évek tájékán öltött végleges formát.

holloko4.jpg
A férfiak szűk fekete nadrágot, hímzett gyolcsinget és pitykével, hímzéssel díszített posztó lajbit viselnek. Fekete, alul keskeny csíkban hímzett, klott szakácska kerül a derekukra, melyet széles tarka szalaggal díszítenek. Fejüket fekete pörge kalap takarja, míg lábukon csizmát viselnek.
Jellegzetesebb és jóval díszesebb a rövid, sokszoknyás női viselet, melynek valamennyi darabja igazi mestermunka. Az alig térdet takaró szedett (ráncolt), vászon alsószoknyákból hétköznap mindössze kettőt használtak és az asszonyok fejét díszítő "menyecske" (főkötő) is rojt nélküli változatban jelent meg. Ünnepnapon azonban 7-8 alsószoknya fölött díszes selyem vagy kasmír szoknya ringott a derekukon, míg a lányok vasalt szoknyából akár 15-20-t is magukra öltöttek. A szoknyák elé gazdagon hímzett fekete selyem szakácskát (kötény), vagy klott kecelét (ráncolt kötény) kötöttek. Finom, gyolcs vagy bíbor (csipke) ingváll és színes rojtokkal díszített vállkendő egészítette ki az öltözetet. Hajadon lányok vrekocsba (varkocsba) fonták hajukat, melybe pántlikát kötöttek. Asszonyok fejdísze a rojtos selyemkendőből hajtogatott "menyecske", mely alá gyöngyös főkötőt helyeztek. Lábukon lagos (lakkos) szárú csizmát, nyakukon galárist - öt-hat soros gyöngyöt - hordtak.

holloko5.jpg


Szinte uralja a tájat a történelmet idézo várrom , ahonnan a tekintet száll mint a madár, megpihenve az öreg szőlőhegy sugarasan szétterülő kis parcelláin, emlékeztetve bennünket arra, hogy e falu szorgalmas lakói nehéz munkájuk közben is maradandó szépet alkottak.
 
Az Árpád házzal rokonságban álló Kacsics nemzetség ősi birtoka volt a környék.Ahogy Somoskő vára is. A család Illés ágának tagjai a tatárjárás után, IV. Béla király parancsára, a XIII. század közepén kezdték el építeni a község fölé magasodó erodítmény öregtornyát, hogy a portyázó tatárokkal szemben megvédje a környék lakósait. Hollókő várát Károly Róbert 1313-ban Szécsényi Tamás vajdának adományozta és ebből az idoszakból (1310), származik első írásos említése is "castrum Hollokew" néven.
 hollokoi_var.jpg
1552-ben török kézre került a vár, mely a közel 150 éves török uralom alatt felváltva volt török és magyar kézen, ám megerősítésére senki sem fordított gondot. Véglegesen 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel a török iga alól, ám védő funkciója ekkorra megszűnt, elhagyták és a magányosan álló kis végvár, megkezdte folyamatos pusztulását. I. Lipót császár 1701-ben kiadott rendelete kimondta a magyar végvárak megszűntetését, így 1711-ben Hollókőn is bontási munkálatokat kezdtek, ám az amúgy is elhanyagolt állapotban lévő erődítmény felrobbantására nem került sor. Így maradhatott meg Hollókő vára Nógrád megye legépebb XIII. századi végváraként.
 hollokoi_var2.jpg
Eredetlegendája szerint Pusztavárhegyen álló földvár ura, Kacsics András szépasszonyt rabolt, akinek dajkája boszorkány volt. Boszorkánydajkája pedig szövetkezett az ördöggel, hogy a fogságbók kiszabadíthassák a lányt. Így történt, hogy az ördög parancsára az ördögfiak holló képükben elhordták a vár épületköveit, és mai helyén, a hatalmas sziklán felépült Hollókő vára.
Helyreállítása 1996-ban fejezodött be. A külső várudvaron álló két gazdasági épültben kiállítás mutatja be az erődítmény történetét, kutatását, helyreállítási munkálatait.
1961 és 1968 között Hollókő védelmére Mendele Ferenc vezetésével, egységes műemléki tanulmányterv készült, melynek köszönhetoen a lakóházak megtartották jellegüket, és új funkciókat kaptak. Itt helyezték el a Polgármesteri hivatalt, a Postát, az Óvodát, Orvosi rendelőt, a Hollókőért Közalapítványt valamint itt találhatóak a múzeumok, kiállítóhelyek és a turisták tájékoztatását szolgáló Tourinform iroda.
A Hollókőre kiterjedő védelem nem csupán műemléki jellegű, hanem a tájképileg jelentős hagyásfás legelőre és a "nadrágszíj" parcellás szőlőhegyre is vonatkozik. 1977 óta, belterülete, zártkertjei, legelője és a várhegy részei a 141 hektáros Hollókői Tájvédelmi Körzetnek.
1987-ben pedig az UNESCO Világörökség Bizottsága Világörökségi címmel jutalmazta az épített és táji környezet eme páratlan harmóniáját.

hollokoi_var_3.jpg






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 19
Tegnapi: 24
Heti: 43
Havi: 362
Össz.: 43 592

Látogatottság növelés
Oldal: 6. túra ajánlat:
Somosi Fogadó - © 2008 - 2017 - somosifogado.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: somosi fogadó - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »